Beépítésre szánt területek – az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint – a következő terület felhasználási egységek lehetnek:
Intézményterületek
Amennyiben a település helyi szabályozás (HÉSZ) vagy egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az intézményterületen kizárólag
a) igazgatási és irodaépület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület. A keretövezetben max.15 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el,
c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény,
f) üzemanyagtöltő állomás,
g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
h) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás,lakóépület és parkolóház helyezhető el.
IZ Jelentős zöldfelületű intézményterületek
Az IZ keretövezet területe olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését vagy biztosítását igényli.
Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a keretövezet területén kizárólag:
a) igazgatási és irodaépület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény, valamintlakás helyezhető el.
A keretövezet területén nem helyezhető el:
1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, nagykereskedelmi létesítmény,valamint üzemanyagtöltő állomás.
Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül terepszinten fásított parkolóban vagya terepszint alatt, vagyaz épületben kell megoldani.
Gazdasági (IP, M, MZ)
A gazdasági területeken a főbb szabályozási csoportok megkülönböztethetők:
iparterületek (IP) keretövezet.
munkahelyi (M) kertövezetre,
és jelentős zöldfelületű munkahelyi (MZ) keretövezetre.
A gazdasági területek elsősorban gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgálnak:
a) ipari építmények,
b) raktározás építményei,
c) energiatermelő és átalakító építmények,
valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló:
d) irodai épületek, intézményi épületek,
e) üzemanyagtöltő építmények,
f) közlekedési és szállítási építmények,
g) kereskedelmi építmények helyezhetők el.
A gazdasági területeken keretövezetben meghatározott feltételek mellett egyéb építmények és épületek is elhelyezhetők.
A gazdasági területeken új lakóépületet, valamint nem a fő rendeltetést szolgáló:
a) új, önálló egészségügyi létesítményeket,
b) önálló alapfokú gyermekintézményt,
c) olyan létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértékeknél szigorúbbak, elhelyezni nem lehet.
IP Iparterületek
A keretövezet az iparterületek elsődlegesen védőtávolságot igénylő termelő technológiák elhelyezésére, illetve veszélyes anyagokat tároló tevékenységhez szükséges építmények, telepek, továbbá az ipari tevékenységet kiszolgáló és ellátó egyéb építmények, valamint a jelentősebb energiatermelő létesítmények elhelyezésére szolgáló része.
Szabadon álló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.
M Munkahelyi területek
A keretövezet területe elsősorban:
a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények,
b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál.
A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek,
valamint:
a) a kereskedelem építményei,
b) ellátó, szolgáltató építmények,
c) a kutatás, fejlesztés építményei,
d) parkolóházak,
e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.
Szabadon álló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani. Már meglévő, kialakult ipari területen speciális engedményes építési övezet határozható meg a következő feltételek együttes teljesülése mellett:
MZ Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek
47. § (1) A keretövezet elsősorban a szabadon álló beépítésű, védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál, jelentős nagyságú zöldfelület kialakítása mellett.
A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint:
a) a kereskedelem építményei,
b) ellátó, szolgáltató építmények,
c) a kutatás, fejlesztés építményei,
d) parkolóházak,
e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el.
Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, a keretövezetekben:
a) önálló kiskereskedelmi, raktár-kereskedelmi létesítmény maximum 15 000 m2 bruttó hasznos szintterülettel,
b) önálló intézményi épület,
c) önálló irodai épület,
d) bemutatóterem,
e) szolgáltató épület,
f) szálláshely-szolgáltató épület
is elhelyezhető.
Lakóövezet
Nagyvárosias lakóterület
A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
kereskedelmi, szolgáltató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató,
szállás jellegű,
igazgatási, iroda és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
Kertvárosias lakóterület
A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális,
szállás jellegű és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
Falusias lakóterület
A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
A falusias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
kereskedelmi, szolgáltató,
szállás jellegű,
igazgatási, iroda,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
Hegyvidéki lakóterület
legfeljebb 8 m-es beépítési magasságú,laza beépítésű, kertvárosi, villaszerű lakóépületek elhelyezésére szolgál.
telepszerű lakóterület
Lakótelepi, lakóparki beépítésre szánt terület.
Vegyes terület (településközponti, központi, intézményi)
A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
igazgatási, iroda,
kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
Üdülőterület (üdülőházas, hétvégi házas)
Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.
A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.
A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
Különleges terület
A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.
Különleges terület
nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
a vásár, kiállítás és kongresszus területe,
az oktatási központok területe,
az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
a nagykiterjedésű sportolási célú terület,
a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
az állat- és növénykert területe,
a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
a hulladékkezelő, -lerakó területe,
a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
a temető területe,
a mezőgazdasági üzemi terület,
az egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt terület felhasználási egységnek tekintendők.
Beépítésre nem szánt területek a következő terület felhasználási egységek lehetnek
Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület
A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
Zöldterület
A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.
A zöldterület telkén épület legfeljebb 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
Erdőterület
Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
Az erdő terület felhasználási célja szerint:
védelmi,
gazdasági,
közjóléti
lehet.
A védelmi erdőben - az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.
Mezőgazdasági
A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
A mezőgazdasági terület:
kertes,
általános
mezőgazdasági terület lehet.
Vízgazdálkodási
A vízgazdálkodással összefüggő területek:
a folyóvizek medre és parti sávja,
az állóvizek medre és parti sávja,
a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
a vízbázis területek,
a hullámterek,
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
Természetközeli
A természetközeli területek:
mocsár,
nádas,
sziklás terület,
A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
Különleges
A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
Különleges beépítésre nem szánt terület
az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
a vadaspark, arborétum területe,
a temető területe,
a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
burkolt vagy fásított köztér, sétány,
az egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület.
A felsorolt különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
