Építési övezetek általános bemutatása

 

Beépítésre szánt területek – az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint – az OTÉK alapján következő terület felhasználási egységekbe sorolhatók:

 

Ipari gazdasági terület / Gip, Ip

(1) Az ipari gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. 

Az ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül 
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetést is tartalmazhat. 
Az ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati és tulajdonosi lakás nem alakítható ki.
 
 

Egyéb ipari gazdasági terület / Gip, Ip

(1) Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a 19/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe. 

Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül 
a) iroda,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.
Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.
 
 

 Általános gazdasági terület / Gáp 

(1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. 
Az általános gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,
c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,
d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi rendeltetést is tartalmazhat.
Az általános gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.
 
 

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület / Gksz 

 (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívü
a) iroda,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,
c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,
d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi rendeltetést is tartalmazhat.
Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon. 

 

Intézményi vegyes terület / Vi

(1) Az intézményi vegyes terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi vegyes területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, munkásszállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Lakás a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben kizárólag a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon helyezhető el. 
 

 

Településközponti vegyes terület / Vt 

(1) A településközponti vegyes terület - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül - 
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, munkásszállás,
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A településközponti vegyes területen lakóépület és lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon helyezhető el.
 

 

Különleges beépítésre szánt terület / K 

(1) A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken
a) az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre,
b) a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek vagy
c) településrendezési adottságuk egyedi - a fejlesztési célok vagy a helyi sajátosságok figyelembevételével - azzal, hogy a beépítésre szánt különleges terület célját és fajtáját a
településtervben, a sajátos használat szerinti építési övezetet és a kapcsolódó beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.
(2) Különleges beépítésre szánt területként határozható meg 
a) a nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
b) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
c) a vásár, kiállítás és kongresszus területe, 
d) az oktatási központok területe,
e) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
f)  a nagykiterjedésű sportolási célú terület és kempingterület,
g) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
h) az állat- és növénykert területe,
i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
j) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
k) a hulladékkezelő, -lerakó területe,
l) a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
m) a temető területe,
n) a mezőgazdasági üzemi terület,
o) az egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.
(3) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt építési övezetbe tartozónak tekintendők.
(4)  *   A (3) bekezdésben meghatározott telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál e kormányrendelet előírásaitól el lehet térni, a beépítés nagysága szükség esetén 100% is lehet. 
 

 

 

Lakóövezetek
 

Nagyvárosias lakóterület

 
A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
kereskedelmi, szolgáltató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató,
szállás jellegű,
igazgatási, iroda és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
 
 
Kertvárosias lakóterület
 
A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális,
szállás jellegű és
sport
rendeltetést is tartalmazhat.
 
 
Falusias lakóterület
 
A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
A falusias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
kereskedelmi, szolgáltató,
szállás jellegű,
igazgatási, iroda,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató és
sport rendeltetést is tartalmazhat.
 
 
Hegyvidéki lakóterület

legfeljebb 8 m-es beépítési magasságú,laza beépítésű, kertvárosi, villaszerű lakóépületek elhelyezésére szolgál.
telepszerű lakóterület 
Lakótelepi, lakóparki beépítésre szánt terület.
 
 
Vegyes területek (településközponti, központi, intézményi) 
 
A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
igazgatási, iroda,
kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
kulturális, közösségi szórakoztató és
sport rendeltetést is tartalmazhat.
  
 
Üdülőterület (üdülőházas, hétvégi házas)

Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.
A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.
A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
 
 
Különleges terület

A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.
Különleges terület
nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
a vásár, kiállítás és kongresszus területe,
az oktatási központok területe,
az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
a nagykiterjedésű sportolási célú terület,
a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
az állat- és növénykert területe,
a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
a hulladékkezelő, -lerakó területe,
a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér
a temető területe,
a mezőgazdasági üzemi terület,
az egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt terület felhasználási egységnek tekintendők.
 
 
 
 
 
Beépítésre NEM szánt területek a következő terület felhasználási egységek lehetnek
 
 
 
Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület

A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.


Zöldterület

A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.
A zöldterület telkén épület legfeljebb 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.


Erdőterület

Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
Az erdő terület felhasználási célja szerint:
védelmi,
gazdasági,
közjóléti
lehet.
A védelmi erdőben - az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.


Mezőgazdasági területek

A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
A mezőgazdasági terület:
kertes,
általános
mezőgazdasági terület lehet.


Vízgazdálkodási területek

A vízgazdálkodással összefüggő területek:
a folyóvizek medre és parti sávja,
az állóvizek medre és parti sávja,
a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
a vízbázis területek,
a hullámterek,
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.


Természetközeli területek

A természetközeli területek:
mocsár,
nádas,
sziklás terület,
A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
 
 
Különleges területek
 
A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
Különleges beépítésre nem szánt terület
az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,
a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,
a vadaspark, arborétum területe,
a temető területe,
a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,
a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,
burkolt vagy fásított köztér, sétány,
az egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület.
A felsorolt különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.